Értékeink

Vármegyei értékeink

Érsekcsanádi néptáncmozgalom

A 90 éve töretlenül működő mozgalom értékteremtő munkája kiemelten indokolta, hogy az Érsekcsanádi Néptáncmozgalom felvételt nyert a vármegyei értéktárba. Az együttes olyan szellemi értékeket képvisel és közvetít, ami nagymértékben színesíti Vármegyénk kulturális térképét, ezáltal működése nemcsak helyi fontossággal bír, örökségünk megóvásában, továbbadásában, összetartó erejének erősítésében, de pótolhatatlan szerepet tölt be az identitásunk kialakításában is.

new picture

Veránka-sziget

Érsekcsanád nyugati határán, a Duna partján lelhető fel a Rezéti-Duna által körülölelt, madártávlatból egy pillangó szárnyára emlékeztető Veránka-sziget. Az 1345 hektáros sziget jelentős része, mintegy 612 hektár fokozottan védett területnek minősül. A 128 esztendős sziget a Duna kanyarulatának levágásával keletkezett, úgy, hogy a folyó fő ága hajózhatóvá vált, azonban az elkanyarodó ága sem került lezárásra. A régi, kanyarodó ág és az új, egyenes ág fogja körül a fiatal szigetet. Veránka nem csak országos, hanem nemzetközi hírű településrésze Érsekcsanádnak. Az érsekcsanádi lakosok büszkék arra, amit Veránka képvisel, bár érdekes módon sokan nem is jártak még a Veránka szigeten. Sőt sokan azt hiszik, hogy a sziget egyenlő a szállodával

Bővebben:

Érsekcsanádi gátőrház, szivattyútelep és környezete

Minden látogatóban, aki Érsekcsanádon jár, maradandó élményt, emléket hagy a gátőrház, a szivattyútelep, az óriási tölgyek és díszfák, a rend, a nyugalom, valamint a folyamatosan gondozott, egészséges természeti táj látványa. A gyönyörű szivattyútelep közvetlen látványa felidézi a kemény munkát végző szorgos emberek igényességét, munkához való hozzáállását. A belső falakon elhelyezett képek bemutatják az ékszerdobozhoz hasonlatos gépház archaikus gépeit, csodálatosan csillogó rézcsöveit és csapjait. Elmerengve az épületben térképek, képek segítségével megelevenedik a múlt a gépek „halk” moraja, a kazánok tüze, a fénylő, sárga keramit padozat, a kémény testközelsége, az örvénylő víz és a ficánkoló halak. A gátőrház melletti terület otthont ad hat darab, az 1986-ban az ezeréves évforduló tiszteletére ültetett óriási tölgyfának. Egyikük az árvízvédelmi központ épületéből emelkedik ki. Sok érsekcsanádi lakos, valamint nem idevalósi turista tette fel már a kérdést, hogy hogyan kerülhet egy ekkora fa az épület közepébe? Vajon a ház vagy a fa volt előbb? A mellékelt javaslatból kiderül. Az érsekcsanádi gátőrház és annak környezeti értékei fokozott mértékben méltókká váltak az értéktárba való felvételre. Ilyen idilli területből, amelyen összhangba kerül természet és mesterséges épített környezet, csak egy van a térségben, és ez a miénk, Érsekcsanádiaké.

Bővebben:

Települési értékeink

Érsekcsanádi borsos kalács

A borsos kalács Érsekcsanád egyik legismertebb és legjellegzetesebb hagyományos süteménye, amely generációkon keresztül meghatározó szerepet töltött be a helyi gasztronómiai kultúrában.

new picture (1)

Vajas-fok

A Vajas-fok és annak páratlan természeti környezete, mind az érsekcsanádi lakosság,
mind a vármegyei turisták szívének is kedves. Történelmi és turisztikai értéke épp úgy
jelentőséggel bíró indok, mint annak természeti adottságai, élővilága. A csatornában és
annak környezetében jelenleg is és a jövőben is nagy lesz a turisztikai potenciál, az aktív
turizmus népszerűbbé válásának és a hely önmagáért beszélő gyönyörűségének
köszönhetően.

11 vajas

Tumbarikum

A Tumbarikum nem csupán skanzen, múzeum jellegű épület, funkcionalitása is van. Tumbász István feltett szándéka volt, hogy a régi érsekcsanádi hagyományokat megőrizze és továbbadja, átörökítse a jelenkor világába, beleértve a fiatalokat és az idősebb generációt is, azaz a hagyományt élővé tegye mind a népviselet, a szokások, mind a gasztronómia területén.

Érsekcsanád néptáncosok

Bővebben:

Érsekcsanádi Bazsarózsa Néptáncegyüttes

Az Érsekcsanádi Néptáncegyüttes 1933 óta megszakítás nélkül működik és adja tovább az újabb generációknak Érsekcsanád táncait, dalait, szokásait, hagyományait, népviseletét. Aktívan bekapcsolódik a település programjaiba, nem csak fellépőként, hanem szervezőként is. Életben tartják a régi szokásokat, mint pl: a szüreti felvonulás, vagy hagyományos disznóvágás kereteiben a Toros Farsang. A különböző történeti rétegek táncai egymás mellett élnek. Érsekcsanádon a tánctípusokat tekintve, a régiek táncaiból megtalálható a leánykörtánc és az ugrós, az új stílusú táncok közül pedig a lassú és a friss csárdás. A fent említett tánctípusok jól elkülöníthetők egymástól, nem fonódnak össze.

Bővebben:

Érsekcsanádi népviselet

„Sárközben a jólét jeleként a ruházkodásban való fényűzés, hivalkodás olyan mértéket öltött, mint sehol másutt. A vagyon gyarapítása és egybetartása a családok elsőrendű feladatává vált, amelynek eszközeként általánossá lett az egyke.” Érsekcsanádon ez a reformátusoknál fordult elő. Mivel egy leányon több drága holmit, nagyobb vagyont lehetett bemutatni, örültek, ha ez az egyetlen gyermek leány volt.

Bővebben:

Érsekcsanádi rétes

Az érsekcsanádi rétes készítése mai napig élő hagyomány. Rendszeresen sütik családi ünnepeken, lakodalomban, vendégváráskor, Szüreti bálon. A rétessütő asszonyok hagyománya is élő jelenség, rendelésre több háznál készítik a rétest hagyományos módszerrel, a régi recept alapján. Receptje: Egy tepsihez 40 dkg lisztet sós, langyos vízzel, kevés zsírral összegyúrunk. Közepesen lágy tésztát készítünk, ezt lepényformára ellapítjuk, bekenjük zsírral, hogy ne száradjon ki. 15-20 percet pihentetjük, majd kinyújtjuk. Régen és sokszor még ma is szőttesen nyújtották ki. Ez a technika segít megőrizni a tészta rugalmasságát, és megakadályozza a szakadást. A nyújtás után a szélét leválasztjuk, csak a vékony tészta marad, amire jöhet a töltelék. A rétes széléből rétespogácsát sütünk, melynek tölteléke: zsír, tejföl, liszt, só. A töltelék többféle lehet: grízes-meggyes, túrós, mákos, sós. Grízes-meggyes: 50 dkg búzadara pirítva, 30 dkg cukor, meggy, kevés tejföl. Túrós: 1,2 kg túró, 2 dl tejföl, 20 dkg cukor, 2 cs. vaníliás cukor. Mákos: 80 dkg mák, 20 dkg cukor, kevés szilvalekvár, tejföl. A betekert rétesrudakat tejföllel kenjük meg.

Érsekcsanádi Szabadidőpark

Érsekcsanád közösségi életében és turizmusában döntő szerepet játszik a Szabadidőpark modern, folyamatosan fejlődő és karbantartott területe. Az egész évben megrendezett programok sok vendéget vonzanak a faluba kikapcsolódás céljából, de a helyieknek is kedvelt találkozóhelye a játszótér, a főzőhely, a strand. A kiépített részek ellenére a csatorna partja megtartotta eredeti, természetes jellegét is, tehát alkalmas a természetet kedvelőknek egy kellemes, nyári sétára, valamint számos állatfaj egyedei is megtalálhatók a területen (pl. hattyúk, különböző halfajok).

Bővebben:

Keresztelő Szent János Katolikus Templom

Az érsekcsanádi Keresztelő Szent János Templom már 185 éve helye a katolikus lakosok lelki épülésének, Mivel a központban fekszik, ezért meghatározó és kiemelkedő épülete a
településnek. Az 51. főúton Érsekcsanádra érkezők már messziről meglátják a templom
tornyát.

Bővebben:

Érsekcsanádi Református Templom

A mai templomot elődeink még az áttelepülés évében elkezdték építeni, 1812-re pedig be is fejezték, 1818-ra már toronnyal is kiegészítették. Az épület viszonylag magas tornya a régi világban több funkciót is ellátott, központi elhelyezkedése és négyablakos szerkezete révén a nyári aratási időben az őrszemek messze, akár a Dunáig is elláttak, innen figyelve az esetleges gabonatüzeket. A toronyban található három, együttesesen majdnem 1 tonna össztömegű harang pedig vasárnaponként és egyéb alkalmakkor méltóságteljes, messze elhangzó zúgással azóta is Istentiszteletre hívogatja az embereket. A Duna alsó folyásának innenső oldalán az épület ma is az egyik legnagyobb protestáns templomként van számon tartva. A jellegzetes sárközi toronypalást oromzati ívei, és a templom megjelenéséhez szervesen hozzátartozó, annak íveit kicsinyítve imitáló tekintélyes méretű kerítés együtt hordozza a ‘csanádi református templom tájegységre jellemző sárközi építészetének stílusjegyeit, miközben mégis egyedi marad a megjelenése.

Bővebben:

Kozma Istvánné pingáló asszony tevékenysége

A kalocsai népművészet, és azon belül a pingálás már belekerült a Hungarikumok gyűjteményébe. Érsekcsanádon Kozma Istvánné (sz.: Laki Mária) folytatott szabadidejében ilyen tevékenységet, amelynek során hosszú évtizedeken keresztül megszámlálhatatlan tárgyat díszített saját kezűleg. Az 1960-as évektől kezdve már nem csak belföldön, hanem külföldön is nagyon keresetté váltak ezek a tárgyak. Mivel sok tárgyra nem csak a mintákat festette fel, hanem nevével és az Érsekcsanád felirattal is ellátta, így joggal mondható, hogy Érsekcsanád nevét tevékenységével sok helyen, belföldön és külföldön egyaránt megismertette.

Bővebben:

Érsekcsanád – Ófalu

Csanád helység életében óriási változást hozott, amikor a 19. század elején átköltözött a
jelenlegi helyére, A korábbi faluhely,,Ófalu” elnevezéssel maradt meg az idősek
emlékezetében, A helyszín emlékezteti a helybelieket arra, hogy az őseik évszázadokon át közel éltek a Dunához, és az ártéri gazdálkodást folytatva együtt éltek a természettel.

Bővebben: