A különböző beszélgetéseken, rendezvényeken és fórumokon gyakran teszik fel nekem ezt a kérdést.

Miért nem tudunk műfüves pályát építeni, ha Dusnokon is most épül majd egy? Miért nem tudunk sportcsarnokot építeni, ha Nemesnádudvaron is most épül majd egy? Miért nem tudunk még több rendezvényt csinálni, amikor Sükösdön olyan sok jó, színvonalas rendezvény van, amire persze az önkormányzatnak van pénze, csak Érsekcsanádon nincs? Bezzeg Vaskúton meg Bácsbokodon erre is van pénz, meg arra is, itt Érsekcsanádon meg nincs.

A tisztánlátás miatt nézzük a legfontosabb tényt, ami az oka annak, hogy mi nem tudunk olyan célokra költeni, mint azok a települések, amelyeket példaként hoznak. Érsekcsanádon a vállalkozások által befizetett iparűzési adó összege 2016-ban 33.000.000 Ft volt. Dusnokon ugyanez 46.000.000 Ft, Nemesnádudvaron 60.000.000 Ft, Sükösdön 61.000.000 Ft, Vaskúton 70.000.000, míg Bácsbokodon 98.000.000 Ft.

A múlt héten Tolna megyei polgármesterekkel egyeztettünk egy pályázat kapcsán és ott mondták el, hogy Decsen 40.000.000 Ft, Bogyiszlón 50.000.000, de Bátán 196.000.000 Ft az iparűzési adó bevétel!

Talán az egyszerűen belátható, hogy 60-70-98 millió forintból többet lehet csinálni, mint 33 millióból.(És ez nem csak egy évben, hanem minden évben számolható.)

Ráadásul Nemesnádudvaron a helyi vállalkozók 300.000.000 Ft társasági adó befizetését is vállalták a sportcsarnok céljára. Érsekcsanádon ezzel szemben 10-15 millió forintos TAO összegyűjtése a reális.

Sajnos nálunk nincs olyan nagy vállalkozó, aki magában tízmillió forint iparűzési adót fizetne be. (Fontos tudni, hogy a gépjárműadó 60%-át az Állam elviszi, és mivel a behajtás költségei az önkormányzatot terhelik, így kb. 35% az, ami tényleg helyben marad.) Érsekcsanádon sok kisebb vállalkozás van, akik pár százezer forintot, esetleg 1-2 millió forint iparűzési adót fizetnek. Ha ők meg is tudják növelni a forgalmukat, akkor sem fog az eddigi 33 millió forintos adóbevétel 50-60 millióra nőni. Érsekcsanádon sajnos nincs jól működő volt TSZ, nincsenek nagyobb gyárak (mint pl. Sükösdön a Túró Rudit gyártó üzem, vagy Nemesnádudvaron a bútorgyárak sora), és sajnos az is egy jogi igazságtalanság, hogy a hulladékszállító cég az érsekcsanádi forgalma után is Vaskútra fizeti be az adót. Báta irdatlan összegű iparűzési adóbevétele is abból van, hogy ott található egy gázelosztó állomás, ami nekik fizet.

A képviselő-testület mérlegelte ezt a helyzetet, és arra jutott, hogy a bevételek növelésének egy lehetséges útja van: új vállalkozásokat kell behozni a faluba. Mivel azonban az elmúlt évben az utolsó négyzetméter is értékesítésre került az ipari parkban, így nincs további terület. Ezért az ipari parkunk bővítését kezdtük meg, a rendezési tervben a szükséges átminősítést megtettük, és egy pályázaton dolgozunk, amellyel egy vonzó, aszfaltúton megközelíthető, a legfontosabb közművekkel ellátott területet tudunk kialakítani.  A pályázattal a lakosság is nyerne, hisz az ipari parkba vezető út is felújításra kerülne, ill. a park melletti még aszfaltozatlan utakat is szeretnénk aszfaltozni.

Az így kialakított terület értékesítéséből az önkormányzatnak bevétele származna, s az ott működő vállalkozások évente fizetnének iparűzési és építmény adót, mellyel a többi településhez képest számolható adóbevétel különbség csökkenhet, és a bevétel növekedéséből további fejlesztéseket lehet majd elvégezni.

Mindezeken túl azért fontos tudni azt is, hogy a Sportkörrel évente egyezetjük, hogy mely célok a legfontosabbak, amelyre a TAO pályázatuk benyújtható. Idén már döntöttünk arról, hogy a mostani pályázat önerejét, 3 millió forintot biztosítjuk a Sportkörnek. A pályánk gyönyörű, a főpálya mellett világítással rendelkező edzőpálya és egy kispálya is van. Biztos, hogy a legfontosabb dolog sok millió forintot elkölteni egy műfüves pályára? (Az önerő a pálya nagyságától függően 5-13 millió forint között van.)

Nemesnádudvaron felépítik a csarnokot, de annak a működtetése évente 10-20 millió forint között lesz minimálisan (gondnokot, takarítókat kell felvenni, csak a zuhanyzással nem kevés víz és szennyvíz számla várható, fűteni és világítani kell, és az állandó takarítási költségek sem kicsik –  a Szabadidőparkunkban lévő mosdóra évente 600.000 Ft-ot kell költenünk, pedig az csak 4 hónapot van nyitva). Amíg egy csomó tennivaló van a faluban, addig biztosan erre kellene elköltenünk a pénzt?

Tényleg ennyivel rosszabbak az érsekcsanádi rendezvények, mint a sükösdiek, ahogy azt a folyton panaszkodók mondják?

Ha átmegyünk az említett településeken, akkor valóban látszik az, hogy mi fele, vagy harmada adóbevételből gazdálkodunk, nekik pedig kétszer-háromszor több van?

Bízunk benne, hogy az említett pályázatnak köszönhetően új vállalkozások indulhatnak majd meg Érsekcsanádon, általuk nőhet majd a befizetett adó összege, és ennek köszönhetően új célokat is meg tudunk majd valósítani. Addig is a meglévő pénzünkből minden évben megpróbáljuk a legfontosabbnak rangsorolt fejlesztéseket megoldani, és olyan pályázatokat keresni, amelyekkel Érsekcsanád ellátási színvonala, élhetősége tovább javulhat. Ebben egyébként az érintettek bevonásával, az adott lehetőségeket átbeszélve hozzuk meg a döntést.

Felső Róbert

polgármester