A januárban eltervezett, és azóta megszervezett rendezvények közül néhányat sikeresen megvalósítottunk. Március közepétől sok tartalmas, és népszerű programot viszont, a Covid-19 vírus miatt törölni kellett: Március 15. Nemzeti ünnep, Sportnap, Költészet napja, Úti beszámoló, Főzőtanfolyam, Borverseny, Idősek napja, Egészségnap…

Az élet felülírta a teveinket és igazodva a világjárvány okozta új helyzethez, Polgármester Úrral egyeztetve átkereteztük a tennivalók jellegét, és így a múlt hetek legfőbb feladata a védő maszk varrása lett. Dr Elsner Péter megkeresése arról szólt, hogy kapunk elegendő vásznat a Bajai Kórháztól, ha megszervezzük a munkát. Felkerestem Hahn Gábort a Matrackuckó vezetőjét, hogy tudna –e segíteni a maszkok kiszabásában, a varrásban pedig a helyi foltvarró közösség tagjai segítettek volna. Gábor első szóra partner volt, és oroszlánrészt vállalt a terv megvalósításában.  Mivel hamar kiderült, hogy anyagot mégsem kapunk, így a fehér textilt is a Matrackuckó biztosította, sőt a munkatársai a szabáson felül a varrásban is sokat segítettek. A kiszabott munkadarabokat arányosan szétosztottuk a foltvarrók között is.  Igényesen, csomagolva, használati útmutatóval egy hét alatt elkészült a 3000 db, és eljutott minden otthonba. Több magánszemély is készített felajánlásból védőmaszkot.

Felemelő volt azt tapasztalni, hogy milyen sokan kérés nélkül is beálltak az ügy mögé.

Jómagam, nem csak a szervező munkában, hanem a varrásban is részt vettem. Elmondhatom, hogy több száz darabot varrtam: magánszemélyeknek, hivatali kollégáknak, iskolai, óvodai dolgozóknak, gyerekeknek, védőnőnek, idősgondozóknak, és olyanok részére, akiknek a munkájához elengedhetetlen a maszk viselése.

Hálás köszönetünket fejezzük ki mindenkinek, aki részt vállalt a közös munkában!

Köszönjük az elismerő visszajelzéseket lakótársainktól! Talán nem szerénytelenség kijelenteni, hogy összefogásból ismét jelest érdemeltünk!

Luther Márton szavai napjaink valóságát tükrözi:

                   „Segítsünk másokon, mert a mások is mi vagyunk”

Mindennapi életünkben feltűnően nagyobb hangsúlyt kapott a változás, és alattomban beszűrődött mellé a bizonytalanság.  Ennek a hatása mindenkit megérintett kisebb, nagyobb mértékben. Látjuk, tapasztaljuk az új szelek fuvallatait, és bizakodva várjuk, hogy mielőbb elmúljon ez a hullám, és folytathassuk a megkezdett munkát terveink szerint.

Addig is segítsünk egymásnak, vigyázzunk egymásra, figyeljünk magunkra, és merítsünk erőt a sok köszönetből, amit a szolgálatért adunk, és kapunk!  

Kissné Horváth Zsuzsanna

művelődésszervező